Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, 1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1. Tel: +36 1 373-0090, Fax: +36 1 373-0089

SZERZŐDÉSES BIZTOSÍTÉKOK

0  

Írta:  dr. Biczi Tamás
Téma:  Polgári jog

Dátum: 2011.10.27.

A biztosítékok a szerződésszegéshez kapcsolódó joghátrányokat súlyosbító vagy fokozó szerepet töltenek be. A jogosult helyzetét előnyösebbé, a kötelezett pozícióját hátrányosabbá teszik.

1. FOGLALÓ

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adják, lehetőleg pénzösszeg vagy más dolog. Csak akkor van jogkövetkezménye, ha a szerződésben megnevezik. Ha a felek teljesítik a szerződést, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszatéríteni. A túlzott foglalót a bíróság mérsékelheti, általánosan a szerződött érték 10-20%-a. A foglaló egy általány kártérítés, az ezen felüli kárt érvényesíteni lehet.

2. ELŐLEG

A szerződés meghiúsulása estén mindkét fél köteles visszafizetni.

3. KÖTBÉR

Meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló kötelezettségvállalás arra az esetre, ha a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít.
a) késedelmi kötbér (a követelés százalékát fizeti a teljesítés időpontjáig)
b) hibás teljesítési kötbér (a követelés százalékát fizeti a kijavítás időpontjáig)
c) meghiúsulási kötbér (a teljesítés meghiúsulása esetén; a követelés egy fix hányadát fizeti kötelezett)

4. JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE

Csak írásban köthető ki, a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

5. BÁNATPÉNZ

Az egyes szerződésektől való elállás esetén szokták alkalmazni. Kötelezett írásban kötelezi magát, hogy a szerződéstől való esetleges elállás esetén bánatpénzt fizet jogosult felé.

6. JÓTÁLLÁS

A kötelezett fokozottan garantálja, hogy az általa szolgáltatott dologban a törvényes és a szerződésben rögzített tulajdonságok maradéktalanul megvannak. Alapja a felek megállapodása vagy jogszabály rendelkezése. Meghatározott időtartam alatt áll fenn.

7. ÓVADÉK

Biztosítékadás jellegű, dologi természetű, bármely szerződéshez kapcsolható. A jogosult az óvadékból a követeléséhez közvetlenül hozzájuthat, ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti. Óvadékként pénz, értékpapírt lehet adni. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés teljesítéssel megszűnt.

8. KEZESSÉG

Egyszerű kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől. Készfizető kezesség esetén a jogosultnak választási lehetősége van, hogy követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni.

9. ZÁLOGJOG

Biztosítékadás jellegű, dologi természetű. A jogosult az általa nyújtott szolgáltatást akkor is megkapja, ha az adós nem teljesíti. Keletkezhet szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat alapján, írásban kell kikötni. Minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés zálogjog tárgya lehet.

Zálogjogot lehet alapítani dolgokon:
a) jelzálog – a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, az a zálogkötelezett birtokában marad úgy, hogy valamilyen “jelet” kap a zálogjog fennállásának bizonyítására (pl. ingatlan esetén a tulajdoni lapon jelzik, gépjármű esetében a forgalmi engedélyen szerepel a jog bejegyzése)
b) kézi zálogjog – a zálogtárgyat át kell adni a zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, az ún. zálogtartónak. Csak a teljes vagyontárgyon alapítható, sem annak egy része, sem bizonyos tulajdoni hányada nem zálogosítható el. A zálogjogosult a zálogtárgyat csak akkor használhatja és hasznosíthatja, ha azt a zálogszerződés kifejezetten megengedi;

valamint:
c) vagyont terhelő zálogjog – a követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. Ebben az esetben a zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatályba lépte után szerzett valamennyi dologra és jogra is, attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. Vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön rendelkezési törvény szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
d) jogon és követelésen levő zálogjog – olyan követelésen vagy jogon keletkezhet, amely átruházható, vagy amelynek legalább a gyakorlása átruházható. Ingatlant terhelő haszonélvezeten viszont nem lehet érvényesen zálogjogot alapítani. Ha a követelés osztható, akkor a zálogjog keletkezhet a követelés meghatározott részén is.
e) önálló zálogjog – a zálogjog az alapul szolgáló követeléstől függetlenül úgy is alapítható, hogy a zálogjogosult az ebből eredő követelését önállóan, az alapul szolgáló követeléstől függetlenül érvényesítheti.

10. BÁNATPÉNZ

Az egyes szerződésektől való elállás esetén szokták alkalmazni. Kötelezett írásban kötelezi magát, hogy a szerződéstől való esetleges elállás esetén bánatpénzt fizet jogosult felé.

Készítette: dr. Biczi Tamás, 2011. augusztus 09.

A fentebb közölt tájékoztatás nem minden lehetséges részletre terjed ki, az egyes ügyek eltérő sajátosságai miatt felmerülhetnek bizonyos eltérések, esetleg adott esetben egyéb megoldás lehet célszerű.

Kérjük, kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal!
Elérhetőség: dr. Biczi Tamás ügyvéd, e-mail cím: office@b-t.hu

Comments are closed.