Írta:  dr. Biczi Tamás
Téma:  Polgári jog

Dátum: 2011.10.27.

1. ALAPVETÉS

Gyakori probléma, hogy a Csődtörvény alapján ugyan megindul az adott gazdasági társasággal szemben a felszámolási eljárás, a hitelezői igénybejelentések során azonban világossá válik, hogy a társaság egyáltalán nem rendelkezik vagyonnal, vagy az nem elegendő minden követelés kielégítésére. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a társaság tagjaival, valamint a vezető tisztségviselővel szemben milyen módon van lehetősége az igényt érvényesíteni kívánó hitelezőknek fellépni, van-e lehetőség a fizetésképtelenség fennállása kapcsán felelősségük megállapítására, adott esetben ezáltal pedig a követelés kielégítésének fedezetét a magánszemélyek vagyonából lehetséges-e biztosítani.

2. A TAGOK FELELŐSSÉGE A HITELEZŐKKEL SZEMBEN

Az ún. fantomizálódott cégek kapcsán folyó felszámolási eljárásoknál meghatározott, együttesen fennálló feltételek megvalósulása esetén biztosított a lehetőség arra, hogy a felszámoló vagy hitelező kereseti kérelme alapján a bíróság a társaság volt és jelenlegi tagjainak felelőssége is megállapítható legyen, adott esetben pedig marasztalásukra is sor kerülhessen, mivel ilyenkor a tag (vagy adott esetben részvényes) korlátlanul felel a társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

A felelősség megállapításának több, szükségszerűen együttesen fennálló feltétele is van:

•  a felszámolási eljárást a fantomizálódott cégek megszüntetésére irányuló eljárás előzze meg, azonban az eljáró cégbíróság utóbb ezt megszüntetve felszámolási eljárást indítson, mivel megállapítható, hogy a társaság vagyonnal rendelkezik, mely tehát a hitelezői igények kielégítésére szolgálhat
•  a gazdálkodó szervezet tartozásai a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének felét meghaladják
•  a felszámolási eljárás megindítását megelőző 3 éven belül az ún. többségi befolyással rendelkező tag a részesedését másra átruházza. Ha a vizsgált időszakban az érintett vagyoni hányad többször is átruházásra került, adott esetben valamennyi átruházóval szemben lehetőség van felelősséget megállapító per indítására.

Bizonyos esetekben azonban nem indokolt az, hogy a részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező tag felelőssége kimondásra kerüljön, így amennyiben bizonyít bizonyos tényeket, miszerint a részesedés átruházásakor a társaság vagyonvesztése még nem következett be, vagy bár a társaság ekkor már nem volt fizetőképes, azonban az átruházó tag jóhiszeműen járt el, a felelősség megállapítására nem kerül sor.
Ha a tag nem tudja kimenteni magát és felelősségét a bíróság megállapítja, úgy marasztalására is sor kerülhet, melynek feltétele, hogy a ki nem elégített hitelezői igények pontosan megállapíthatóak legyenek.

3. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE A HITELEZŐKKEL SZEMBEN

A hitelezők védelme érdekében lehetőség van arra, hogy a társaság ügyvezetését a felszámolást megelőző 3 évben, de a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem a hitelezők érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva ellátó személy felelősségének megállapítása érdekében is keresetet lehessen a bíróság előtt benyújtani, amennyiben tevékenysége miatt vagyoncsökkenést szenvedett el a társaság , vagy éppen a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését éppen az ő feladatellátása hiúsította meg.

Az ügyvezetést ellátó személy akkor mentesülhet a felelősség megállapítása alól, hogyha bizonyítja, hogy az adott helyzetben tisztségétől elvárható valamennyi intézkedést megtett annak érdekében, hogy a hitelezők veszteségét a társaság elkerülje, illetve annak mértékét csökkentse.

A vezető személye ellen benyújtott keresetben – melyre a hitelezők mellett a felszámoló is jogosult – a hitelezők követeléseinek kielégítésére vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető. Ha a bíróság kötelezi a társaságot a biztosíték adására, úgy ennek teljesítésért a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja kezesként felel. Ugyan jogilag nem minősül ügyvezetőnek az ilyen tag, azonban a társaság működésére gyakorolt jelentős befolyása indokolja, hogy valamilyen formában ő is szerepet kapjon a biztosítéknyújtás kapcsán.

Amennyiben a felszámolási eljárás végén ki nem elégített hitelezői követelések azért maradtak fenn, mert a vezető felelőssége a rá irányadó szabályok megsértése kapcsán megállapítható, a felszámolás jogerős lezárást követően hitelezők vagy a felszámoló a fennálló követelések erejéig ellene marasztalási pert indíthatnak, így kötelezve azok megfizetésére az adós volt vezetőjét.

Készítette: dr. Biczi Tamás, 2011. augusztus 12.

A fenti tájékoztatás természetesen nem teljes körű, a konkrét ügyek változatos mivolta más és más megoldási módokat vethet fel, adott esetben valamelyik megoldási mód célszerűbb lehet a többinél.

Kérjük, kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal!
Elérhetőség: dr. Biczi Tamás ügyvéd, e-mail cím: office@b-t.hu